#Egy másik közgazdaság

Hogyan döntsünk be egy gazdaságot? 5+1 kreatív technika haladóknak
 

Hogyan döntsünk be egy gazdaságot? 5+1 kreatív technika haladóknak

Kisebb gazdasági válságot bármelyik lelkes politikus tud okozni, az viszont már hatalmas kitartást és néha több évnyi kemény erőfeszítést igényel, hogy sikerüljön teljesen tönkretenni egy országot, vagy épp egy kis válságból hatalmas, nemzetközi krízist teremteni. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban ezúttal néhány profi módszert mutatunk be az elmúlt évezredekből és a közelmúltból, amelyekkel brutális válságokat sikerült összehozni.






Százmilliárdokat bukik el az ország azon, hogy hőségben nem tudunk elég jól dolgozni
 

Százmilliárdokat bukik el az ország azon, hogy hőségben nem tudunk elég jól dolgozni

Azt hinnénk, hogy a mezőgazdaságra vagy az útépítésre hat a legrosszabbul a forróság, pedig annak is mérhetően romlik a teljesítménye, aki légkondi alatt ülve dolgozik, És ehhez még csak 40 fokra sincs szükség, már akkor is sokkal kevésbé megy a munka, ha kint 30 fok van - erre, és más hasonlóan látványos megállapításokra jutottak a hőség gazdaságtanát kutató közgazdászok.



Milyen fajta infláció ellen a legnehezebb küzdeni?
 

Milyen fajta infláció ellen a legnehezebb küzdeni?

Bár az inflációt mindenki úgy érzi meg, hogy megdrágulnak a vásárlásai, nagyon nagy különbségek vannak az áremelkedés okai között, így pedig a megoldási lehetőségek is mások. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunk mostani részében az inflációs elméleteket és a pénzromlás különböző fajtáinak besorolásait járjuk körbe.


Mitől olyan veszélyes a közepes fejlettség, és mit tehet ellene például Magyarország?
 

Mitől olyan veszélyes a közepes fejlettség, és mit tehet ellene például Magyarország?

Sokszor olvashattuk a választás utáni elemzésekben, hogy Magyarországot a közepes fejlettség csapdája fenyegeti, de a háború kezdete óta arról is többen beszéltek, hogy Oroszország hosszú évekre elvágta magát a lehetőségtől, hogy kitörjön ebből a csapdából. A közgazdaságtan egyik divatos elméletéről van szó, amely meglepően fiatal, és nagy a vita arról, pontosan hogyan számszerűsíthetőek a megállapításai - abban van csak egyetértés, hogy a probléma létezik.


Ritka fájdalmas feladat kitörni a spirálból, amikor az árak és a bérek egyszerre lőnek ki
 

Ritka fájdalmas feladat kitörni a spirálból, amikor az árak és a bérek egyszerre lőnek ki

Ár-bér spirál felé sodródik a világ és Magyarország is, vagy már épp ott is van – figyelmeztetnek egyre gyakrabban. Amikor a növekvő bérek és az elszálló árak egymást húzzák, az egy különleges időszak a gazdaságban, és olyan, amire nehéz jó megoldást találni. Ennek a hátterét járjuk körbe a közgazdasági elméleteket bemutató cikksorozatunk mostani részében.


Hogy találták ki, hogy egy forint épp ennyit érjen?
 

Hogy találták ki, hogy egy forint épp ennyit érjen?

Nem örülünk, hogy egy euró nagyjából 360 forintba kerül, tudjuk, hogy a brit font szinte mindig a legdrágább deviza, és az sem meglepetés, hogy a világ erős gazdaságai közül a japánok pénze az, aminek az ára nem több száz forint, hanem csak 2-3. De hogy jöttek ki ezek az árfolyamok? Mi volt az alap, a kiindulópont, amikor egy pénznem értékét meghatározták? És hogyan számolnak most, amikor valahol a világon új pénzt vezetnek be?